Tudtad, hogy évente mintegy 57 millió tonna élelmiszer-hulladék (127 kg/lakos) keletkezik, ennek piaci értéke 130 milliárd euróra becsülhető. Az élelmiszer-pazarlás azt jelenti, hogy az élelmiszer-előállításhoz felhasznált összes erőforrás – víz, talaj és energia – is elpazarolódig. Ezenkívül a termelés, szállítás és értékesítés során felszabaduló szennyező anyagok és üvegházhatású gázok hozzájárulnak a környezet romlásához és az éghajlatváltozáshoz.

Az élelmiszeripar fenntarthatósága és környezettudatossága ezért egyre nagyobb figyelmet kap a modern gazdaságban. Az "élelmiszeripar zöld ellátási lánca" koncepció nem csak egy új trend, hanem a jövő egyik legfontosabb stratégiája a fenntartható fejlődés érdekében.

A zöld ellátási lánc olyan integrált rendszer, amely az élelmiszertermelés, -feldolgozás és -elosztás minden szakaszában figyelembe veszi a környezeti hatásokat. Célja a természeti erőforrások hatékony felhasználása, a hulladék minimalizálása és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. A zöld ellátási lánc kulcselemei közé tartozik a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok, a megújuló energiaforrások használata és a környezetbarát csomagolási megoldások.

A hagyományos élelmiszeripar jelentős környezeti terhelést okoz, beleértve a víz- és talajszennyezést, az üvegházhatású gázok kibocsátását és a biológiai sokféleség csökkenését. A zöld ellátási lánc megvalósítása hozzájárul a környezeti lábnyom csökkentéséhez, az éghajlatváltozás mérsékléséhez és a fenntartható jövő biztosításához.

Tudtad, hogy számos ismert vállalat már alkalmazza a zöld ellátási láncot a környezettudatos élelmiszerelőállításukhoz, pl.:

1. Danone, számos termékük ökológiai gazdálkodásból származik, és a csomagolásuk fenntartható;
2. Alter Eco, a csokoládé- és kávégyártó vállalat elkötelezett a fenntartható és etikus forrásból származó termékek előállítása mellett;
3. BrightFarms nagyon különleges, mert hidroponikus üvegházakat működtet városi környezetben, így csökkentve az élelmiszerek szállítási távolságát és a kapcsolódó szénlábnyomot.

A WebQuest célja, hogy bemutassa a környezettudatos élelmiszergyártáshoz szükséges megoldásokat, mint a fenntartható termelési gyakorlat, a szénlábnyom, a hulladék csökkentés, a társadalmi felelősségvállalás és a biztonságos, egészséges termékek gyártása. Cél, hogy az élelmiszerfogyasztók átfogó megközelítést kapjanak a környezeti fenntartható élelmiszeripari koncepciókról, megoldásairól. 

Csapatokba rendeződve kell környezettudatos élelmiszeripari vállatok vagy termékei után kutatni, amelyek alkalmazzák a zöld ellátási lánc koncepcióját. Fel kell mérni, hogy a vállaltok mennyire valósítanak meg fenntarthatósági célokat (pl. hulladékcsökkentést, szénlábnyom csökkentést, fenntartható termelési gyakorlatot). A kutatás eredményeit egy prezentáció keretében kell megosztani a többiekkel. Utána együtt beszéljétek át, mik azok a pontok amik nehezítik a környezettudatos élelmiszeripari termelést, milyen jó megoldásokat találtatok. Ez után az összegyűjtött információk alapján állítsatok össze egy javasolt stratégiát, amelynek célja, hogy javítsa a választott vállat vagy termék zöld ellátási láncát. Végén közösen a tanárral emeljétek ki a legjobb gyakorlatot, ötletet és térjetek ki a környezettudatos élelmiszeripar jövőbeli kihívásaira, minta a népességrobbanás, fehérje ellátás, termőföldmegóvás, organikus és természetes alapanyagok használata, egészséges táplálkozás vagy a szén-dioxid-kibocsájtás csökkentése.

Gyerünk mutassátok meg, hogy mennyire jól tudtok kutatni, prezentálni és stratégiát alkotni!

Kövesd a feladatot lépésről-lépésre! 

1. Bevezetés!

A tanár röviden bemutatja a környezettudatos élelmiszeripar és a zöld ellátási lánc fogalmát. Elmagyarázza az óra célját és a csapatok feladatát. Segítséget a hasznos linkek között találod. 

2. Állj össze!

Ez a könnyű rész! Ebben a szakaszban az egész osztályt 3 fős csapatokra kell osztani. Minden csapat választ egy környezettudatos élelmiszeripari vállalatot vagy terméket. Kutatják a választott vállalat vagy termék zöld ellátási láncát. Felmérik, hogyan járul hozzá a vállalat fenntarthatósági céljaihoz (pl. hulladékcsökkentés, szénlábnyom csökkentése, fenntartható termelési gyakorlatok). 

3. Szerezz információt! – Élő laboratórium

Szerezz információt a választott vállalat vagy termék ellátási láncáról. Mérd fel, hogy, hogyan járul hozzá a vállalat fenntarthatósági céljaihoz (pl. hulladékcsökkentés, szénlábnyom csökkentése, fenntartható termelési gyakorlatok). Készíts interjút a kiválasztott vállalatból valakivel, hogy még részletesebben betekints nyerj a tevékenyégükbe. Vizsgáld meg a vállaltot vagy terméket, és próbálj meg választ kapni a következő kérdésekre: 

• Beszerzés: Hogyan szerzi be a vállalt a nyersanyagot? Használ-e fenntartható forrásokat? 
• Gyártási folyamat: Milyen technológiát és energiaforrást használnak a gyártás során? Milyen intézkedéseket tesznek a hulladék és a környezetszennyezés minimalizálása érdekében? 
• Csomagolás és forgalmazás: Milyen típusú csomagolóanyagokat használnak? Mennyire környezetbarátok és mennyire törekednek az újrahasznosításra? Hogyan szállítják és forgalmazzák a termékeiket? 
• Hulladékgazdálkodás: Hogyan kezelik a termelésből és fogyasztásból származó hulladékot? Milyen stratégiákat alkalmaznak a hulladék újrahasznosításra és a hulladék csökkentésére? 
• Vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR): Milyen CSR-gyakorlatokat folytat a vállalat? Hogyan támogatja a helyi közösségeket és hogyan biztosítja a tisztességes munkakörülményeket? 
• Termékéletciklus és körforgásos gazdaság: Mennyire tartósak a vállalat termékei? Milyen mértékben támogatja a körforgásos gazdaság elveit a vállalat? 
• A piac és a fogyasztó megítélése: Hogyan reagál a vállalat a piac és a fogyasztók fenntarthatósággal kapcsolatos erőfeszítéseire? 
• Ökológiai lábnyom és hatékonyság: Milyen intézkedéseket tesznek az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében? Hogyan értékelik a vállalat fenntarthatósági teljesítményét, és milyen célokat tűznek ki a jövőre nézve? 

A fenti szempontok megvizsgálása révén mélyebb ismeretekhez juthatsz a zöld ellátási lánc működéséről és az élelmiszeripari vállalatok fenntarthatósági törekvéseiről. 

4. Készíts prezentációt!

Minden csapat gyűjtse össze a kutatási eredményeit és készítsen egy rövid prezentációt (5-7 diából álló Power Pointot vagy Prezit). A prezentáció tartalmazza a következő elemeket: 

1. A választott élelmiszeripari vállalat vagy termék rövid bemutatását. 
2. A zöld ellátási lánc működésének bemutatását. 
3. A fenntarthatósági célok elérésére irányuló stratégiák pl.: fenntartható termelési gyakorlat, szénlábnyom csökkentés, hulladékcsökkentés, társadalmi felelősségvállalás, biztonságos és egészséges termékek előállítás, transzparencia és nyomon követhetőség, innováció és technológiai megoldás alkalmazás. 

5. Prezentálj és értékelj!

Minden csapat 5 percet kap a prezentáció bemutatására. A prezentációk után a többi csapattal és a tanárral együtt kérdéseket tehettek fel, visszajelzéseket adhattok egymásnak. 

6. Alkoss stratégiát!

Minden csapat dolgozzon ki egy javasolt stratégiát, hogyan javíthatná a választott vállalat vagy termék zöld ellátási láncát. Készítsetek egy rövid írásos összefoglalót a javasolt stratégiáról. 

7. Foglaljuk össze röviden!

A tanár összefoglalja röviden a tapasztalatokat, kiemelve a bemutatott legjobb gyakorlatot és ötletet. Majd a hasznos linkek között nézzétek meg együtt „A környezettudatos élelmiszeripar jövőbeli kihívásai és lehetőségei” című forrásokat. 

• Zöld ellátási lánc (kép_1):
• Zöld élelmiszer ellátási lánc (kép_2):
• Fenntartható élelmiszer (web): Élelmiszer-fenntarthatóság, modell a szennyezés ellen - Iberdrola
• Élelmiszer és fenntarthatóság: ez választás kérdése? (tudományos cikk): Élelmiszer és fenntarthatóság: ez választás kérdése?

• Alnatura (Németország) (videó_1): Alnatura, Németország: Fenntartható, ipar 4.0 logisztika
• Eosta (Hollandia) (videó_2): Élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem - Eosta - Nature & More
• La Fageda (Spanyolország) (videó_3): La Fageda gyár belülről
• Yeo Valley (Egyesült Királyság) (videó_4): Yeo Valley Organic - fenntartható gazdálkodás Somersetben

• Alnatura bioélelmiszerek (web_1): Alnatura bioélelmiszerek • Migros
• Ecover tisztítószerek (web_2): Ecover - Wikipédia
• Tony's Chocolonely csokoládék (web_3): Ez a mi küldetésünk és történetünk - Tony's Chocolonely

• A jövő élelmiszere_1 (tudományos cikk): (PDF) A jövő élelmiszere
• A jövő élelmiszere_2 (videó_1): A jövő élelmiszere
• Fenntartható élelmiszertermelés (videó_2)

A zöld élelmiszertermelés terén számos bevált gyakorlat létezik, amelyek a fenntarthatóságot és a környezeti hatások minimalizálását célozzák: pl.:

• Biogazdálkodás - kémiai növényvédő szerek és műtrágyák használatának kerülésén alapul, helyette természetes módszereket alkalmaznak a talajtermékenység és a növényvédelem érdekében. Az organikus gazdálkodás segít megőrizni a talaj egészségét, csökkenteni a vízszennyezést és támogatni a biodiverzitást.
• Biodinamikus gazdálkodás - egy olyan holisztikus megközelítés, amely az egész ökoszisztémát figyelembe veszi. A biodinamikus gazdálkodók természetes ritmusokat követnek és speciális biodinamikus preparátumokat használnak a talaj és a növények egészségének javítása érdekében. 
• Agroökológiai gazdálkodás - az ökológiai alapelveket alkalmazza a mezőgazdasági rendszerek tervezésében és kezelésében. Az agroökológia célja a biológiai sokféleség növelése, a talaj egészségének megőrzése és a fenntartható termelési rendszerek kialakítása. 
• Preciziós gazdálkodás - A precíziós mezőgazdaság digitális technológiákat alkalmaz a termelés hatékonyságának és fenntarthatóságának növelése érdekében. A precíziós gazdálkodás lehetővé teszi a víz, a műtrágyák és a növényvédő szerek pontos adagolását, minimalizálva ezzel a környezeti terhelést. 
• Permakultúra - egy tervezési filozófia, amely az ökológiai rendszerek megfigyelésén és utánozásán alapul. A permakultúra célja az önfenntartó és regeneratív mezőgazdasági rendszerek kialakítása, amelyek minimális külső inputot igényelnek. 
• Szénmegkötő mezőgazdaság - célja a szén-dioxid megkötése a talajban, ami hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Ez olyan gyakorlatokat foglal magában, mint a talajművelés minimalizálása, a fedőnövények használata és az agro-erdészet. 

Úgy válhatsz tudatos természettudatos élelmiszerfogyasztóvá ha ellenőrződ a termék minősítését (a Fair Trade, USDA Organic, Rainforest Alliance, vagy a B Corporation minősítés), elolvasod a termék címkéjét (keresed a fenntarthatóságra utaló jeleket), helyi és szezonális termékeket vásárolsz, felkeresel fenntartható élelmiszer-platformokat (Thrive Markt vagy Farmdrop) és megosztod tapasztalataidat barátaiddal, családtagjaiddal a zöld ellátási láncok fontosságáról és azokról a cégekről, amelyek támogatják ezeket a gyakorlatokat.

• Gabe Brown's Ranch (USA), interjú
• Indigo: Hogyan működik a talajban a szén-dioxid megkötése?, esettanulmány
• Az akvapónia épített környezetben, Gundula Proksch, Alex Ianchenko, Benz Kotzen, tudományos cikk

A bevált gyakorlat/példa/esettanulmány neve: Fair Trade (méltányos kereskedelem) - fenntartható és etikus beszerzés elősegítése

A Fair Trade célja a fenntartható élelmiszertermelés és a környezetvédelem előmozdítása egy egyedülálló, kétirányú megközelítésen keresztül.

A Fairtrade szabványok betartásával és a Fairtrade termelői tanúsítvány megszerzésével a gazdálkodóknak javítaniuk kell a talaj és a víz minőségét, kezelniük kell a kártevőket, kerülniük kell a káros vegyszerek használatát, kezelniük kell a hulladékot, csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, és meg kell védeniük a biológiai sokféleséget. Ez lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy javítsák földterületüket, és olyan tápanyagban gazdag talajokat alakítsanak ki, amelyek támogatják az egészséges növényeket, és ösztönzik a vadon élő állatokat a kártevők és betegségek elleni védekezésre.

A Fair Trade 5 alapelvet vall magának az egyenlőtlenségek csökkentéséért és a fenntartható fejlődésért:

1. Méltányos ár – a termelők méltányos árat kapnak, amely fedezi a termelés költségeit, biztosítja a tisztességes megélhetést és az ésszerű nyereséget.
2. A gyermekmunka tilalma – minden formája tilos.
3. Tisztességes munkakörülmények – egészséges munkakörülmények, olyan bért kapnak a dolgozók amiből megélhetnek
4. A helyi közösségek fejlesztése – pl. ivóvízellátás, útépítés, oktatás, egészségügyi intézmények támogatás
5. Környezeti fenntarthatóság – a káros vegyszerek és a génmódosított növények használata kizárt a fairtrade rendszerben. A támogatott termelési technológiák megóvják az értékes ökoszisztémát, és védik mind a termelő, mind a fogyasztó egészségét.

Ma már Afrika, Ázsia és Latin-Amerika 50 országából a majd félezer termelőszövetkezet, valamint a Fair Trade termékeket előállító kisgazdaság biztosít jobb életkörülményeket és megélhetést közel egymillió farmer család számára, addig a világ többi része felvevőpiacként és fogyasztóként az extra költségektől mentes, így alacsonyabb árú, továbbá címkézett, tehát tiszta forrásból származó mezőgazdasági termékekhez jut hozzá.

Linkek:
www.fairtrade.net
Fenntartható mezőgazdaság Fairtrade feltételek mellett

Koperasi Baithul Qiradh Baburrayan (KBQB), Indonézia. Jumiran a KBQB szövetkezet tagja és egy hektárnyi területű birtokon, a Fairtrade alapelveinek megfelelően termeszti terményeit:

Forrás: https://images.fairtrade.net/_articleFull/FLO20617.jpg

Az Elefántcsontparti Köztársaság (Nyugat-Afrika) egyik, méltányos kereskedelemben részt vevő farmján női munkások válogatják a kakaóbab szemeket.

Forrás: https://cdn-5d5e92c6f911c809502507a6.closte.com/wp-content/uploads/2022/03/fairtrade-nok.jpg

A növekvő exportköltségek és a csökkenő importárak közvetlen hatással vannak a banántermelők és munkások megélhetésére. A Fairtrade Minimum Ár létfontosságú támogatást nyújt a küzdő termelőknek.

Forrás: https://images.fairtrade.net/article/_articleFull/Peru-Bananas-producers-2021-FARMERS-Docuseries-scr.jpg