Skip to content Skip to footer
WebQuest témaköre: Fenntartható pénzügyek

Fenntarthatósági hatás detektívek: KKV-k értékelése

  • Tudás

    • Speciális módszertanok és keretrendszerek alapos ismerete
    • Az adatszolgáltatási követelmények és adatgyűjtési módszerek megértése
    • Az ESG jelentéskészítés és kommunikáció terén szerzett haladó szintű ismeretek

  • Képességek

    • Készségek fejlesztése a különböző hatásvizsgálati módszerek értékeléséhez és az adott KKV számára legmegfelelőbb módszer kiválasztásához.
    • A módszertanok valós üzleti forgatókönyvekre való alkalmazásának képessége.
    • Készségek a választott módszertanhoz igazodó adatgyűjtési terv kidolgozására.
    • Készségek a releváns adatok összegyűjtésére a KKV-tól, biztosítva az adatok minőségét és konzisztenciáját.
    • Készségek a kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI-k) és mérőszámok meghatározására és kiszámítására a KKV-k hatásának értékeléséhez.
    • Készségek a KKV gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziókra kiterjedő általános hatásának értékeléséhez.
    • Gyakorlati tapasztalatszerzés a KKV-kkal való együttműködésben.

  • Felelősség & autonómia

    • Önállóan kutatja és választja ki a kiválasztott KKV számára legmegfelelőbb módszertant.
    • Önállóság az adatgyűjtési terv megtervezésében és az adatforrások kiválasztásában.
    • Önállóan kidolgozza és kiszámítja a kulcsfontosságú teljesítménymutatókat (KPI-k) és mérőszámokat a KKV-k hatásának értékeléséhez.

A KKV-kra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy bizonyítsák a fenntarthatóság iránti elkötelezettségüket, és megfeleljenek a fejlődő ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) szabályozásoknak. Ahhoz, hogy ebben az összetett környezetben eligazodjanak, a KKV-knak strukturált megközelítésekre van szükségük társadalmi és környezeti hatásuk méréséhez és jelentéséhez.

Ez magában foglalja a megfelelő módszerek és keretek azonosítását és alkalmazását, amelyekkel hatékonyan értékelhetik fenntarthatósági teljesítményüket, kommunikálhatják erőfeszítéseiket az érdekeltek felé, és végső soron hozzájárulhatnak egy fenntarthatóbb jövőhöz. 

Ezek az eszközök segítenek a KKV-knak azonosítani a lényeges ESG-kérdéseket, célokat kitűzni és nyomon követni az előrehaladást. Ezen eszközök alkalmazásával a kkv-k nemcsak a szabályozási követelményeknek tudnak megfelelni, hanem javíthatják hírnevüket, befektetőket vonzhatnak, és versenyelőnyre tehetnek szert a piacon. A megfelelő módszertan kiválasztása azonban kihívást jelenthet a lehetőségek sokasága, a különböző összetettségi szintek, az erőforráskorlátok és a jelentéstételi követelmények és az üzleti műveletek közötti egyensúly megteremtésének szükségessége miatt.

A Ti feladatotok, hogy egy kiválasztott hatásvizsgálati módszertant alkalmazzatok egy valós KKV-ra. Ehhez ki kell választani egy megfelelő módszertant (pl. Balanced Scorecard, Social Return on Investment stb.) a KKV teljesítményének és hozzájárulásának értékeléséhez. Össze kell gyűjteni a kiválasztott KKV-tól a vonatkozó adatokat, és a választott módszert kell alkalmaznotok a KKV különböző (pénzügyi, társadalmi, környezeti) területeken kifejtett hatásának értékelésére. A megállapításaitokat és a javításra vonatkozó ajánlásokat egy jelentésben kell bemutatnotok a vállalatnak.

Keressetek olyan vállalatokat, amelyek nyitottak az együttműködésre és hajlandóak az információk megosztására. Döntsétek el, hogy egy induló vállalkozást, egy már működő KKV-t vagy egy átalakulóban lévő vállalatot kívántok értékelni. A vállalattal való munka megkezdése előtt győződjetek meg arról, hogy a vállalat elegendő adattal rendelkezik az alapos értékelés elvégzéséhez (pénzügyi nyilvántartások, ügyféladatok, működési mérőszámok). Végül, de nem utolsósorban vegyétek figyelembe a vállalat méretét és összetettségét a projekt megvalósíthatóságának meghatározásához. A kisvállalkozások korlátozott adatokkal és erőforrásokkal rendelkezhetnek, ami kihívássá teheti az átfogó értékelés elvégzését. Az összetett struktúrájú nagyvállalatok kiterjedt adatokkal rendelkezhetnek, de több időt és erőforrást igényel a struktúrájukban való eligazodás és az információgyűjtés.

Kövessétek az alábbi lépéseket.

1. Alkossatok csapatokat!

A csapatmunka minden vállalkozásban elengedhetetlen. Álljatok össze négyfős csoportokban, hogy elkezdjétek a gyakorlat következő részét.

2. A módszertanok és keretrendszerek alapjainak megismerése

Azonosítsátok be azokat a módszertanokat és keretrendszereket, amelyek strukturált megközelítést nyújtanak a KKV-k számára társadalmi és környezeti hatásuk méréséhez és jelentéséhez, biztosítva az ESG-követelményeknek való megfelelést, miközben bizonyítják a fenntarthatóság iránti elkötelezettségüket. Milyen alapelveken alapulnak az egyes módszertanok? Milyen mérőszámokat és mutatókat alkalmaznak az egyes módszertanok? Vizsgáljátok meg, hogy vannak-e olyan gazdasági ágazatok, amelyekre a különböző módszertanok jobban alkalmazhatók. Hogyan döntheti el egy vállalat, hogy melyik módszertan felel meg leginkább az igényeinek? Milyen jelentéstételi keretek léteznek?

Készítsetek táblázatot, amely összefoglalja az azonosított módszertanok és keretrendszerek legfontosabb pontjait. Tüntessétek fel a módszertan megvalósításának alapelveit, a megvalósítás lépéseit, a legfontosabb mutatókat és az alkalmazott mérőszámokat.

3. Mélyebb elmélyülés a módszertanokban és keretrendszerekben

Számos módszertan és keretrendszer létezik a KKV-k ESG-útjának támogatására, mindegyiknek megvannak a maga erősségei és korlátai. Egyetlen megközelítés sem alkalmazható általánosan, mivel az optimális választás olyan tényezőktől függ, mint a vállalat mérete, az iparág, az erőforrások és a konkrét ESG-prioritások. Vizsgáljátok meg legalább az alábbi módszereket:

  • A befektetés társadalmi megtérülése (SROI): Ez egy olyan keretrendszer, amely egy szervezet által létrehozott érték társadalmi, környezeti és gazdasági szempontból történő mérésére és elszámolására szolgál. A hagyományos pénzügyi mérőszámokkal ellentétben az SROI a szervezet tevékenységeinek szélesebb körű hatását ragadja meg, és ezeket a hatásokat pénzértékre fordítja le, hogy átfogó képet adjon az értékükről.
  • A többszörös pénz hatása (IMM): A The Rise Fund és a Bridgespan Group által kifejlesztett módszer a hatásbefektetések társadalmi és környezeti hozamának pénzben kifejezett becslésére. E megközelítés célja, hogy a pénzügyi teljesítménymérés szigorát a társadalmi és környezeti hatások értékelésére is kiterjessze, strukturáltabb és számszerűsíthetőbb módot biztosítva a potenciális befektetések értékelésére.
  • Global Reporting Initiative (GRI) szabványok: Széles körben elismert, legátfogóbb és legszélesebb körben használt keretrendszer a fenntarthatósági jelentéstételhez. Segítenek a különböző méretű és ágazatú szervezeteknek abban, hogy megértsék és kommunikálják a kritikus fenntarthatósági kérdésekre, például az éghajlatváltozásra, az emberi jogokra, a kormányzásra és a társadalmi jólétre gyakorolt hatásukat.
  • B hatásvizsgálat (BIA): Átfogó eszköz, amelyet a B vállalatok (B Corps) használnak társadalmi és környezeti teljesítményük mérésére. Úgy tervezték, hogy segítsen a vállalkozásoknak felmérni a különböző érdekelt felekre, többek között a munkavállalókra, a közösségre, a környezetre és az ügyfelekre gyakorolt hatásukat. A BIA a B Corp tanúsítási folyamat egyik kulcsfontosságú eleme, amely elismeri azokat a vállalatokat, amelyek megfelelnek a társadalmi és környezeti teljesítmény, az elszámoltathatóság és az átláthatóság magas színvonalának.

Magyarázzátok el röviden az egyes módszertanokat, és adjatok példát, hogy hogyan lehetne őket alkalmazni.

4. Az elmélet gyakorlatba ültetése – Living Lab tevékenység

4.1. A vállalkozás kiválasztása

  • A potenciális KKV-k azonosítása olyan kritériumok figyelembevételével, mint az iparág, a méret, az adatok elérhetősége, a részvételi hajlandóság.
  • Végezzetek előzetes kutatást a kiválasztott vállalatokról.
  • Válasszatok ki egy olyan vállalatot, amely megfelel a tanulási céloknak és hajlandó együttműködni.

4.2. A KKV tanulmányozása

  • Végezzétek el a KKV üzleti modelljének, működésének és piaci helyzetének alapos elemzését.
  • Határozzátok meg a legfontosabb érdekelt feleket és az üzleti életben betöltött szerepüket.
  • Értékeljétek a KKV jelenlegi teljesítményét és kihívásait.

4.3. A módszertan kiválasztása

  • Különböző hatásvizsgálati módszerek kutatása és értékelése
  • Vegyétek figyelembe a KKV sajátos jellemzőit és a KKV hatásainak területeit a legmegfelelőbb módszertan kiválasztásához.
  • Röviden indokoljátok meg a választott módszertant.

4.4. Adatgyűjtés

  • A választott módszertan alapján adatgyűjtési terv kidolgozása.
  • Határozzátok meg a releváns adatforrásokat (pénzügyi nyilvántartások, ügyfélfelmérések, munkavállalói adatok, környezeti hatásra vonatkozó adatok).
  • Gyűjtsétek össze a szükséges adatokat a KKV-tól, biztosítva az adatok minőségét és konzisztenciáját.

4.5. Adatelemzés

  • Rendszerezzétek az összegyűjtött adatokat.
  • Alkalmazzátok a kiválasztott hatásvizsgálati módszertant az adatok elemzésére.
  • Számítsátok ki a kulcsfontosságú teljesítménymutatókat (KPI-k) és mérőszámokat.
  • Azonosítsátok az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket (SWOT-elemzés) vagy más releváns tényezőket.

4.6. Hatásvizsgálat

  • Az elemzés eredményei alapján értékeljétek a KKV általános hatását.
  • Értékeljétek a hatást a különböző területeken (gazdasági, társadalmi, környezeti).
  • Azonosítsátok be a magas és alacsony hatású területeket.
  • Hasonlítsátok össze a KKV teljesítményét az iparági referenciaértékekkel vagy versenytársakkal, ha rendelkezésre állnak adatok.

4.7. Jelentéskészítés

  • A jelentés felépítése világos és logikus legyen.
  • Mutassátok be a KKV profilját és kontextusát.
  • Magyarázzátok el a választott módszertant és az adatgyűjtési folyamatot.
  • Mutassátok be a hatásvizsgálati megállapításokat és eredményeket világosan és tömören.
  • Használjatok vizuális elemeket (grafikonokat, táblázatokat, képeket) a megértés fokozása érdekében.
  • Adjatok ajánlásokat a KKV hatásának javítására.

Szép munka!

Ez a WebQuest olyan eszközökkel látott el Titeket, amelyekkel értékelhetitek és javíthatjátok a KKV-k társadalmi és környezeti lábnyomát. Ne feledjétek, hogy a fenntarthatóság felé vezető út nem egy mindenki számára megfelelő út. A módszertanok és keretrendszerek sokféleségének megértésével bármely szervezet egyedi jellemzőihez igazíthatja megközelítését. Gondoljátok végig, hogyan fejlődött az ESG-vel kapcsolatos ismeretetek e folyamat során. Vegyétek fontolóra a társadalmi és környezeti hatások mérésének és jelentésének kihívásait és előnyeit. Újonnan szerzett ismereteitek képessé tesznek arra, hogy kézzelfogható változást érjetek el az üzleti élet és a fenntarthatóság világában.

Ne feledjétek, hogy a fenntarthatóságra való törekvés egy folyamatos utazás, amely folyamatos tanulást, alkalmazkodást és innovációt igényel.

Oikocredit - Impact Measurement Methodology

Az Oikocredit, egy globális szövetkezet, kiemelkedő példája egy olyan szervezetnek, amely mélyen elkötelezett társadalmi és környezeti hatásainak mérése és értékelése iránt. A fejlődő országokban működő partnereknek kölcsönöket nyújtó pénzügyi szövetkezetként az Oikocredit megbízható hatásmérési módszertant dolgozott ki befektetései hatékonyságának értékelésére.

Az Oikocredit hatásmérési keretrendszerét a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásra irányuló küldetése határozza meg. A szövetkezet többdimenziós megközelítést alkalmaz, amely számos társadalmi, gazdasági és környezeti mutatót foglal magában. Keretrendszerük kulcsfontosságú elemei a következők:

  • Partner kiválasztása és értékelése: Az Oikocredit szigorúan értékeli a potenciális partnereket társadalmi és környezeti teljesítményük alapján. Ez magában foglalja az Oikocredit küldetéséhez való igazodásuk, pénzügyi fenntarthatóságuk és a pozitív hatás kiváltására való képességük értékelését.
  • Kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI-k): A szövetkezet egy sor KPI-t használ a befektetései hatásának mérésére. Ezek a KPI-k különböző szempontokat fednek le, mint például:
    • Pénzügyi befogadás: új ügyfelek száma, hitelportfólió növekedése, megtakarítások mobilizálása
    • Nemek közötti egyenlőség: női hitelfelvevők aránya, nők vezetői pozíciókban
    • Éghajlatváltozás mérséklése: finanszírozott megújulóenergia-projektek, csökkentett szén-dioxid-kibocsátás
    • Munkahelyteremtés: a létrehozott vagy fenntartott munkahelyek száma
  • Adatgyűjtés és elemzés: Az Oikocredit rendszeres jelentéstétel, helyszíni látogatások és felmérések révén gyűjti az adatokat partnereinek adataiból. Ezeket az adatokat aztán elemzik a befektetések hatásának értékelése és a tendenciák azonosítása érdekében.
  • Az érdekelt felek bevonása: Az Oikocredit bevonja az érdekelt feleket, köztük a partnereket, befektetőket és közösségeket a hatásmérési folyamatba. Ez biztosítja, hogy a mérési keret releváns legyen és megfeleljen valamennyi fél igényeinek.
  • Átláthatóság és jelentéstétel: A szövetkezet éves hatásjelentéseket tesz közzé, amelyekben részletezi teljesítményét és befektetéseinek hatását. Az átláthatóság iránti elkötelezettség fokozza az elszámoltathatóságot, és bizalmat épít az érdekeltek körében.

Bár az Oikocredit jelentős előrelépéseket tett a hatásmérés terén, a szövetkezetnek kihívásokkal is szembe kell néznie. A társadalmi és környezeti hatások mérésének összetettsége, különösen a fejlődő országokban, ijesztő lehet. Emellett az adatminőség és az adatok konzisztenciájának biztosítása a különböző partnerek között nagy kihívást jelenthet. E kihívások ellenére az Oikocredit hatásmérési módszertana értékes modellként szolgál más hatásbefektetők számára.

Alaposabb elemzésért tekintsétek meg az Oikocredit hivatalos hatásjelentését és kiadványait.

Link: Impact Report 2023

Kép Forrás: https://www.oikocredit.coop/k/en/n171/news/view/381460/462/how-oikocredit-partner-pai-cultivates-quality-and-equity-in-argentine-agriculture.html

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.

©SustainEd 2023 – Designed & Developed by ETE FAROS LTD